Út a pokoltól a mennyországig

6. rész

Átlagosan indult, balesettel végződött

Ez a nap is teljesen átlagosan indult, mint a többi, de mivel ez egy szünet előtti nap volt, így az iskola is nagyon lassan akart telni, főleg, hogy csütörtök volt, amikor a legtöbb óránk volt egy nap. Már a második órán úgy éreztük magunkat, mintha ezer éve tartana ez a nap, és sosem akarna eltelni.

Az ötödik óránál tartottunk már. Lassan, de biztosan telt a nap. A lányok a tesi öltözőben a padokon feküdtek, nem volt kedve senkinek bemenni tesi órára. Mindenki be volt zsongva a szünet miatt, éppen azt beszéltük meg, hogy ki mit csinál majd.
Jinny az utolsó pillanatban nyitott be az öltözőbe, két perccel csöngetés előtt, majd becsapta az ajtót. Láttuk rajta az izgatottságot, de fogalmunk sem volt mi járt a fejében.
- Jinny: Figyeljetek! Ez most fontos. Carlosnak holnap, azaz pénteken lesz a szülinapja, és szeretnék neki egy meglepetés bulit szervezni. Hangsúlyozom a meglepetés szót. Tényleg szeretném, hogy jól sikerüljön, de nektek is segítenetek kell.
- Én: Ez nagyon aranyos ötlet, de hol lenne a buli?
- Jinny: Arra gondoltam lehetne a kertünkben. Este áthívom Carlost, mert úgy is be volt ígérve egy közös filmnézés.
- Lizzy: Oké ez jól hangzik, majd megyünk segíteni.
- Bea: Mit fogtok vacsorázni? :D
- Jinny: Bea, ne fárassz, kérlek, fogalmam sincs még, majd ami lesz az étteremben a választék, azt. De akkor számíthatok a segítségetekre? Majd meghívok mindenkit az osztályból, de segítenetek kell, hogy jól sikerüljön a meglepetés.
- Emili: Rendben, ha szeretnéd, én beszerezhetek egy tortát majd holnapra.
- Jinny: Ez jó ötlet, de Carlos allergiás a dióra, szóval olyan ne legyen benne.
Miután megvitattuk a bulit Brieta is beállított az öltözőbe, aki egy egész padsort befoglalt. Hirtelen elhallgattunk, majd mikor bejött a tanár mindenki kirohant. Brieta persze be sem ment tesi órára, inkább elment helyette a büfébe salátát enni.

Kicsöngettek az utolsó óráról is. Mindenki felpattant a padból és kirohant a teremből, csak a kémiatanár tartotta tovább öt perccel az órát nekünk. Szerintem ki sem akart engedni, élvezte, hogy szünet előtt még gyors átvesszük az egész könyvet az utolsó két percben és megváltjuk a világot is.
Hála istennek, azaz öt perc gyorsan elment. Miután kimentünk a teremből Brady odajött hozzám, és mondta, hogy két óra múlva találkozzunk a parkban, mert mondani akar valamit.

Két órán keresztül készültem, mert nem tudtam mit akar mondani Brady, de olyan feszült volt a hangja, és már én is ideges voltam. Rohantam, ahogy tudtam, mert már így is késésben voltam.
Brady már a parkban várt már engem.

 - Én: Brady, annyira sajnálom, hogy elkéstem, csak tudod, annyi mindent el kellett intéznem.
- Brady: Semmi baj, inkább gyere velem, mutatok valamit.
Bradyvel elmentünk a motorjához, aminek a csomagtartójából elővett egy kis ajándékdobozkát. Nagyon helyes és aranyos volt. Mikor kibontottam, egy gyönyörű nyaklánc volt benne, persze kristályszív alakú kővel a közepén.
- Én: Ez valami csodálatos, de mire kaptam, nincs szülinapot!
- Brady: Boldog féléves évfordulót. Ma van fél éve, hogy együtt vagyunk. :)
- Én: Ne, ne, ne, ne. Jézusom, egy szörnyű alak vagyok. Teljesen kiment a fejemből. Most el kellene süllyednem szégyenemben! Annyira sajnálom, meg tudsz nekem bocsájtani?
- Brady: Mondtam már, hogy milyen aranyos vagy mikor magyarázkodsz? Olyan kis viccesen csinálod. Amúgy semmi baj. Nekem is ma jutott eszembe, mikor kémián az atomok szerkezetéről mesélgetett a tanár.
- Én: Hogy te mikre nem gondolsz!
 - Brady: Gyere, menjünk el pizzázni. Én állom majd. Kérhetsz bármilyet.

Bradyvel felpattantunk és elindultunk motoron egy közeli pizzázóba.
Estefele Jinny és Carlos találkoztak egy étterem előtt, de Carlosnak fogalma sem volt róla miért pont oda mentek.
- Jinny: Boldog Születésnapot drágám!
- Carlos: Tényleg, ma van a szülinapom, de aranyos vagy, nagyon szépen köszönöm!
 Beültek megvacsorázni, és miután végeztek, Jinny említést tett arra, hogy holnap át kell, hogy menjen hozzá Carlos filmet nézni, amibe bele is ment.