Út a pokoltól a mennyországig

Szilveszter/2.

Mikor kifelé tartottam a kertbe, hogy kivigyem a borosüvegeket, megláttam Francot és Brietát. Hirtelen elfogott a düh és a szomorúság egyszerre. Egyszerre tudtam volna sírni, és nevetni rajtuk.
Visszamentem a házba, majd mikor Francoék bejöttek a házba, láttam, hogy Franco elindult felém így odaugrottam Bradyhez és megcsókoltam. Franco mikor meglátta, egyből elment a kedve a beszélgetéstől velem és bement a nappaliba a többiekhez.

Öt perccel később megszólalt a csengő. Bea volt az, aki egy láda pezsgővel és borral lépte át a küszöböt. A vendégsereg odarohant hozzá, és mindenki elvett egy üveggel.
- Én: Örülök, hogy te is eljöttél. Már vártunk igazából. Hol voltál ilyen sokáig?
- Bea: Bocsi, hogy késtem, csak elég messze lakom, és busszal sokáig tartott az út.
- Én: Semmi baj, a lényeg, hogy végre megérkeztél.
- Bea: Lizzy és Jinny merre vannak?
- Én: Éppen mind a kettő Carlost kergeti, aki nem győzi őket tolerálni. Odavannak mind a ketten azért a srácért. De gyere, bemutatom neked.

- Én: Szia, Carlos, bemutatom neked Beatrixet. Ő is nem rég érkezett az osztályunkba.
- Carlos: Igen? Akkor nem én leszek az egyedüli új legalább. Amúgy üdvözöllek Beatrix, nagyon szép neved van!
- Bea: Helló Carlos, de szólíts csak Beának, mindenki így hív általában, meg ezt könnyebb kimondani is.
- Carlos: Rendben, akkor kezdjük elölről. Én Carlos vagyok, és kegyed bizonyára Bea. Meghívhatnálak egy italra a barátom konyhájába?
- Bea: Nagyon szívesen, elfogadom a meghívást. De mi lesz Lizzyvel és Jinnyvel?
- Carlos: Ó, nem kell parázni, ők most egy másik srácot boldogítanak a nappaliban, menjünk is mielőtt megunják őt.

Brieta, mikor elmentek tőlem Carlosék, odasietett hozzám és a képembe vágta, hogy Francoval együtt vannak.
- Brieta: Hát ezt elbuktad Linus, látod, én mondtam, hogy mindig elérem a célomat. Te pedig sosem fogsz semmit se.
- Én: Nem is nagyon érdekel igazából. Legyetek boldogak Francoval, és meg Bradyvel, és szerintem ennek itt a vége.
- Brieta: Csak féltékeny vagy, mert neked sosem lesz ilyen barátod, aki helyes, édes, nagyon jól csókol, gitározik és énekel, és motort is tud vezetni, mint Franco. Egyszóval tökéletes.
- Én: Tudod mit Brieta, nekem nem is kell tökéletes barát, én csak olyat szeretnék, akit tiszta szívemből szeretek, olyat, mint Brady. Kedves, aranyos, megértő, mindig ott van, ha segítségre van szükségem, és a legjobb, hogy sohasem használna ki. Nekem ő az ideális, és nem pedig a tökéletes barát.
- Brieta: Há..
- Brady: Valami gond van lányok?
- Brieta: Csak az van, hogy a kis barátnőcskéd megint kotnyeleskedik az ÉN barátom után. Tudja, hogy együtt vagyunk és ez neki nem tetszik. De én megyek is, mert nem akarom sokáig magára hagyni Francot, mert még valaki a végén rámászik.
- Brady: Ez igaz?
- Én: Nem! Hogy gondolod, hogy engem érdekel, hogy mi van ezek között. Legyenek boldogak, engem csakis kizárólag egy fiú érdekel.
- Brady: Mégpedig ki?
- Én: Hát tudod, ő nagyon kedves, okos, tehetséges sok mindenben, megértő, és mindig mellettem van, csak folyton kételkedik bennem.
- Brady: Csak ezt akartam hallani. Sosem kételkednék egy ilyen lányban, mint te!

- Brady: Nézd már, Bea zsonglőrködik a boros üvegekkel.
- Én: Ne már! Tényleg?
- Brady: Megnézzük őt?
- Én: Persze siessünk, le ne maradjunk róla!
Mindenki körbeállta Beát, aki öt borosüveget vett a kezébe és elkezdett zsonglőrködni. Az emberek csak úgy tapsolták őt.

- Én: Brady, elmegyek, hozok még pezsgőt a kertből.
- Brady: A kert végében vannak, van kint egy pad, ott megtalálod alatta őket. Siess vissza!
- Én: Oké.

Kifutottam a kertbe, de elég hideg volt. Nem láttam elég jól, de kitapogattam a pad alatt a borokat és a pezsgőket is. Miután elővettem egyet, hátranéztem, mert hallottam, hogy valaki kijött. Nem sokat láttam sötétben, csak az árnyékát. Mikor közelebb lépett hozzám, láttam, hogy Franco az. El is kezdett szakadni az eső.
- Én: Mit keresel kint. Ráadásul szakadó esőbe?
- Franco: Utánad jöttem. Nem bírom ezt tovább, te sem gondoltad komolyan, hogy Bradyvel akarsz lenni.
- Én: De, vele szeretnék, mert én őt szeretem és pont.
- Franco: Láttam, mikor megcsókoltam Brietát, akkor féltékeny voltál. Valld be, hogy az voltál.
- Én: Nézd, engem hidegen hagy, hogy ti mit csináltok Brietával legyetek boldogak.
Éppen el akartam indulni a házba, mikor már csurom víz voltam, de Franco megfogta a karomat.
- Franco: Mondd a szemembe, hogy nem szeretsz, és akkor békén hagylak.
Annyira átjárta a testemet a hideg, mikor hozzámért, hogy meg sem tudtam szólalni, csak bámultam a szemébe. El sem engedte a kezemet, hiába áztunk el, nem akart bemenni. Franco nem sokat tétovázott, magához rántott és megcsókolt.

- Franco: Most mit gondolsz?
- Én: Franco, én..nem is tudom mit mondjak. Nem kellett volna. Én nem érzek irántad semmit sem. Sajnálom, de ez van. Én Bradyt szeretem, és talán ennek meg sem kellett volna történnie.
- Franco: Igaz ez? Vagy csak megint átversz, hiszen mikor megcsókoltalak, teljesen mást éreztem.
- Én: Franco, én nem tudom mit éreztél, de biztos rosszul érezted, én Bradyt szeretem, és nem akarom megbántani őt.
Szomorú hangon, de végül otthagytam Francot és visszamentem a házba. Brieta kirohant egy pokróccal a kezébe Francohoz.
- Brieta: Franco drágám, tiszta víz vagy, megőrültél, hogy esőben ácsorogsz egyedül kint. Egyébként is, mit keresel itt?
- Franco: Csak kijöttem levegőzni, de mire észhez kaptam, addigra már szakadt az eső. Gyere menjünk be.

- Brady: Úristen Lina, tiszta víz vagy. Ilyen sokáig tartott előkeresni a pezsgőt?
- Én: Jaj de poénos valaki, amugy sötét volt, és kétszer körbe kellett járnom a kertet mire eltaláltam a padhoz. Csak ugyebár közbe elkezdett szakadni az eső is.
- Brady: Jól van, értem én, gyere cseréld le a ruháidat, reggelig csakmegszáradnak.
Nem tudtam mást csinálni, hazudnom kellett Bradynek, ami miatt szörnyen éreztem magam, de ne neki kelljen szenvednie azért, amit én követtem el.

Éjfél

Mindenki a nappaliban gyülekezett, mikor Brady épp pohárköszöntőt akart mondani.
- Brady: Először is, köszönöm mindenkinek, hogy eljöttetek, és hogy együtt szilveszterezhettünk. Egy egész fél év zárult le előttünk, sok mindent hátrahagyva, emlékeket, közös perceket. Nagyon örülök, hogy ebbe az osztályba bekerültem, mert nálatok jobb osztálytársakat aligha tudnék elképzelni. Egészségetekre, remélem az újév sok új kalandban, megpróbáltatásban, és élményben lesz gazdagabb. Boldog új évet emberek!

A köszöntővel, zártuk le az egész évünket, nagyon sok jó és rossz emlék fűződik az előző évhez, de ki tudja, lesznek-e még hasonlók a következőben is.