2014. április 19., szombat

Út a pokoltól a mennyországig



Valentin napi meglepetés
Carlos, aki elég sok lány szívét megmozgatta, becsalogatta az összes lányt a kisterembe, ahol a fiúk feldíszítették a termet és így várták a lányokat.
Brady mielőtt a közös buliba ment volna, az énekteremben várt engem néhány szál gerberával. Írt nekem egy sms-t, hogy menjek az énekterembe, mert van még egy kis meglepetése számomra.
- Én: Mi volt ilyen sürgős, hogy nem várhatott?
- Brady: Boldog Valentin napot életem!
- Én: Mindjárt elsírom magam, ne csináld ezt!
Odafutottam hozzá, ráugrottam, és olyan erősen megöleltem, hogy el sem engedtem.
Kézen fogva mentünk be a buliba, ami már javában folyt. Bementünk és leültünk egy asztalhoz, ami direkt kettő személyre lett elkészítve, névre szólóan mindenkinek.

Nem sokkal később, észrevettem, hogy Brieta nincs itt. Teljesen csönd volt. Azaz nem volt kiabálás, sem veszekedés.
Láttam, hogy Franco egyedül üldögél a gitárjával az ablakba és játszik.
- Én: Szegény Franco. Olyan egyedül ül ott az ablakban.
- Brady: És? Kit érdekel. Ő jár egy megbízhatatlan lánnyal, mint Brieta.
- Én: Nézd Brady, te sem örülnél, ha most te lennél a helyében.
- Brady: Ezzel most mire akarsz célozni?
- Én: Nem baj, ha odamegyek hozzá egy kicsit beszélgetni? Olyan egyedül ül ott, hátha egy kicsit felvidíthatnám.
- Brady: Jól van, menj, én addig elmegyek és iszok valamit.
Odamentem Francohoz, aki egy kicsit jobb kedvre derült, miután beszélgettünk. Megfogta a kezemet, de én elrántottam, mert nem akartam botrányt ebből az egész ügyből, főleg Valentin napkor nem.
Brady az italos pultnál álldogált keserű arccal. Lizzy ezt észrevette. Egyből oda is ment hozzá, hogy jobbkedvre derítse, így kivette a kezéből az üveget, hogy ne tudjon tölteni.
- Brady: Lizzy, most ne. Nem jó az időzítésed, nincs kedvem szórakozni. Add vissza az üveget, mielőtt elejted.
- Lizzy: Nem! Addig, amíg nem mosolyogsz, addig biztos nem kapod vissza!
- Brady: Lizzy ne már, nincs valami jó kedvem Lina éppen Francoval beszélget pedig úgy volt, hogy elmegyünk vacsorázni valahova, de őt jobban érdekli Franco és az idétlen élete.
- Lizzy: Jaj Brady de akkor is mosolyogni kell, ne legyél szomorú, csak beszélgetnek, látod!
Brady végül elejtett egy mosolyt végre az arcán.
Lizzy is elkezdett nevetni, majd a nagy örömbe elejtette a poharát, ami pont kettőjük lába között landolt. Brady és Lizzy is egyszerre akarták felvenni a poharat, de mikor lehajoltak összekoccant a fejük. Már-már teljesen közel volt az arcuk egymáshoz, de Lizzy nem habozott és mikor már majdnem elfordult volna Brady, hogy felkeljen, megcsókolta.

Nincsenek megjegyzések :